Kik vagyunk?

Ügyvédi Irodánk magánszemélyek, kis és középvállalkozások teljes körű adójogi képviseletét, adó és üzletviteli tanácsadását látja el ügyvédek, könyvvizsgálók és mérlegképes könyvelők közreműködésével. Ügyfeleink teljes körű bizalmát a különös szakértelmet kívánó adóügyek magas szintű ellátásával vívtuk ki.

Emellett fontosnak tartjuk, hogy az adott adózási kérdés kezelése mellett megbízóink a jövőre nézve olyan iránymutatásokat kapjanak munkatársainktól, amelyekkel a magyar adózási környezetben teljes bizonyossággal, súlyos összegek megtakarításával tudják kezelni magán és társaságuk mindennapi könyvelési, adózási ügyeit.

Fontosnak tartjuk, hogy Publikációink között és Adójogi blogunkban is hasznos információkat találjon jogi és adójogi kérdéseire.

Miért válasszon minket?

Előnyünk, hogy Irodánk fiatalos, dinamikus, adójogban szakértő ügyvédekkel és adóügyi eljárásokban tapasztalt könyvvizsgálókkal dolgozik együtt. Azonban úgy véljük nem elég szakértőnek lenni az adott témában, a problémát meg kell tudni oldani.

Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, amelyet megbízóink ruháznak ránk, hiszen az ügyek sikeres vitelén múlhat az Ön vagy Társasága jövője. Munkánkat sok éves adójogban, adóellenőrzésekben szerzett gyakorlati tapasztalattal és elhivatottsággal végezzük, teljes körű és átfogó megoldást nyújtva az adott problémára. Kiemelkedően fontosnak tartjuk, hogy az elméleti tudáson kívül ismerjük az adóhivatali gyakorlatot és eljárást az egyes ügyekben, ugyanis a legtöbb esetben eredményt az adóhivatallal történő folyamatos kommunikáció és egyeztetés révén lehet elérni. Irodánk célja az ügyfelek professzionális kiszolgálása, a jogi kérdések gyakorlatias, ügyfélközpontú megközelítése és azok hatékony megoldása.

Legfrissebb publikációk

10 pontban az új Közigazgatási Rendtartásról ( Ákr )

2018-01-05

2018. január 1-én lépett hatályba a már megszokott Ket-et (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt ) felváltó Ákr. törvény (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény). Aki már találkozott adóügyekkel az tudja, hogy az adótörvények mellett adóügyekben a Ket-et is alkalmazni lehetett.  A jelenlegi átalakítások végeredményeként az új általános közigazgatási rendtartást (Ákr.) adótörvényekre nem lehet alkalmazni, a Ket. pedig már nem hatályos. A közigazgatási rendtartást ugyanakkor csaknem minden más hatóság előtt alkalmazni kell. Az új törvény célja egy gyorsabb, egyszerűbb, ügyfélbarátabb eljárási rend kialakítása a régi elavult Ket. helyett. Az igen hosszú és bonyolult törvényből a hétköznapjainkra leginkább kiható 10 pontot gyűjtöttük össze, hogy bármilyen hatósági határozatot is kap, ismerje a jogait és kötelezettségeit.

Ekáer: bírság ellen is érdemes fellebbezni

2018-01-02

EKAER BÍRSÁG

Megtörtént eset szolgáltatta az apropót, hogy ismertessük: mire kell ügyelni az ekáerrel kapcsolatos bejelentés során, illetve adóhatósági bírság esetén mi adhat okot a fellebbezésre.

Ügyfelünk 6 millió forintos ekáer bírságot kapott, amelyet fellebbezéssel 600 ezer forintra csökkentettünk. Ekaer bírság esetén is lehet és érdemes fellebbezni. Ebben az ügyben a szállítmány rendelkezett ekáerszámmal, azonban az árut a lerakodás helyétől 50 méterre lévő másik raktárba szállították, mivel a bejelentés szerinti raktár megtelt, illetve a társaság új alkalmazottja nem jól adta meg az ekáer rendszerében a termék összsúlyát, a termék értéke azonban helyesen szerepelt a bejelentésben. A 2015 óta hatályos ekáer-rendelet (5/2015 II. 27. NGM rendelet) szerint amennyiben a fuvarozott termék, vagy annak akár egy része tekintetében a bejelentési kötelezettséget hibásan, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesítik, az adóhatóság ellenőrzését követően magas összegű mulasztási bírságra lehet számítani. A bejelentés elmaradása esetén a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, így mulasztási bírságként akár az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékát is kiszabhatják.

A fenti esetben az adóhatóság több hibát is elkövetett a bírság kiszabásakor, amelyre vonatkozóan sikeresen fellebbezhettünk. Az első és legfontosabb hiba az volt, hogy az adóhatóság az egész szállítmány vonatkozásában kiszabta a 40 százalékos bírságot, azonban csak az „igazolatlan eredetű” áru tekintetében kellett volna, azaz csak azt a mértéket kellett volna figyelembe venni, amelyet az új alkalmazott elmulasztott bejelenteni.

Az ekáer vizsgálatok során vizsgálja a NAV, hogy mekkora mennyiség szerepel a CMR-ben és mekkora az ekáer-bejelentésben, ha az eltérés 10 százaléknál nagyobb, akkor ez is megalapozza a bírságolást. Ebben az ügyben a CMR a pontos mértéket tartalmazta, az ekáer-bejelentés azonban kevesebbet.

Ismét itt a vagyonosodási vizsgálat! - Eltűnt cégek vezetői a célkeresztben

2017-10-24

​Az újtípusú vagyonosodási vizsgálat elindításában a legnagyobb szerepe a NAV Felszámolási és Végelszámolási Osztályának van, ahol a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést végeznek a felszámolás alatt lévő cégeknél. Főleg olyan társaságok vannak a célkeresztben, akik semmilyen iratanyagot nem szolgáltattak a felszámolónak.

Ebben a vizsgálatban megkeresést küldenek a cég bankszámláit vezető bankoknak, amelyek alapján megállapítják, hogy a társaság bankszámlájáról ki, mikor és mennyi pénzt vett fel.

Nincs adóbírság, ha túllépte a határidőt a NAV!

2017-10-24

Az áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés jegyzőkönyvét 2014. október 17-én kézbesítették a felperesnek. Az elsőfokú adóhatóság a 2015. május 11-én hozott határozatot. A jogerős ítélet valamennyi kereseti előadás tekintetében elutasította a felperes keretét. Egyebek mellett megállapította, hogy az elsőfokú határozat kiadmányozására valóban az Art. 128. § (1) bekezdés szerinti határidőn túl került sor. Ez a határidő azonban nem jogvesztő, az adóhatóság ezen határidőn túl is jogosult a 

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria alkalmazta az Art. 128. § (1) bekezdés utolsó mondatát. Tekintettel volt azon 5/2017. (III.10.) AB határozatra, amely szerint az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően nem szabható ki szankció.

Adós Fizess Azonnal! Itt vannak az új adóvégrehajtási szabályok

2017-10-06

új adóvégrehajtásKülön törvénybe kerülnek az adóvégrehajtásra vonatkozó rendelkezések az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) újraszabályozásával. Jelentős szigorítás, hogy míg eddig az első fizetési kedvezmény benyújtásától az elbírálásáig szünetelt a végrehajtási eljárás, addig a tervezett módosítás szerint a jövőben ez csak akkor lenne így, ha a fizetési kedvezménnyel érintett tartozás még nem járt le, vagy maximum 8 napja járt le. Az adó-végrehajtási törvény szerint a munkáltatóknak informálniuk kellene az adóhatóságot az adós havonta letiltható jövedelméről, annak változásáról, a letiltást befolyásoló egyéb körülményeiről. Az ingó foglalások esetén – a korábbi szabállyal ellentétben – a lefoglalt ingóságot nem hagynák az adós őrizetében, azt a foglalást követően haladéktalanul elszállítanák.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény tervezeteszerint 2018. január 1-jétől kell majd a rendelkezéseket alkalmazni elsődlegesen a NAV és az önkormányzati adóhatóságok által megállapított és nyilvántartott fizetési kötelezettségek végrehajtására, illetve azokra vonatkozó fizetési kedvezményi eljárás során.

Ezen felül e törvény hatálya alá tartozik még – eltérő rendelkezések hiányában – az általános közigazgatási rendtartás alapján az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe utalt végrehajtás, illetve annak során benyújtott fizetési kedvezményi kérelmek elbírálása, valamint az adók módjára behajtandó köztartozások (például közigazgatási bírság vagy a diákhitel) behajtására irányuló eljárás is.

Felszámolás: nem lehet elkótyavetyélni a vagyont

2017-09-15

felszámolásIrodánk már sok száz ! felszámolásban képviselte az ügyvezetőket és láttuk, hogy a felszámoló hogyan próbálja meg bagóért értékesíteni a vagyontárgyakat. A volt ügyvezető ebben az esetben kifogást, panaszt terjeszthet elő az illetékes bíróságon, azonban ezt kevés esetben teszi, mert úgy érzi, ha bámiben érvényesíteni kívánja a jogait a felszámoló bármilyen más irat vagy könyvelési probléma miatt feljelenti. Nem mer kekeckedni a felszámolóval! A kifogás előterjesztésének a joga a hitelezőnek is megvan, legtöbbször azonban a NAV az egyik hitelező, akit nem érdekel, hogy mennyiért fog elkelni a cég vagyona (sajnos), más hitelezők pedig nem ismerik a jogszabályi lehetőségeket.

Felszámolási eljárásban a felszámoló egyik legfontosabb feladata az adós társaság vagyonának feltárása és értékesítése annak érdekében, hogy az eljárás során elfogadott hitelezői igényeket minél nagyobb arányban ki lehessen elégíteni. Az adós társaság vagyonának értékesítése során azonban nem feltétlenül azonos a felszámoló és a hitelezők érdeke. A felszámolásban bejelentett hitelezői igényeket a felszámoló kategóriákba sorolja. A besorolás jelentősége abban rejlik, hogy az határozza meg a kielégítési sorrendet. 

A felszámoló díja a sorrendben első, a) kategóriába tartozik, míg a hitelezők többsége a negyedik, d), illetve a hatodik, f) kategóriába sorolandó. Láthatóan a felszámolónak nem fűződik anyagi érdeke ahhoz, hogy a d), az f), vagy akár a sor végén kullogó h) kategóriás hitelezői követeléseket is minél nagyobb mértékben ki lehessen fizetni. A vagyon értékesítésénél megelégedhet olyan ár elérésével is, amely csupán az első kategóriába sorolt igényekre elegendő.

Mikor felelős teljes vagyonával a beltag a Bt. tartozásaiért?

2017-08-15

Sokan kérdezik tőlünk, hogy mikor hajtható be a beltagon a betéti társaság NAVos vagy egyéb más tartozása. A társaság tartozásaiért elsősorban a társaság felel vagyonával. Ha a társaságnak nincs elegendő vagyona, akkor a polgári jog szabályai szerint mögöttes felelősséggel rendelkező beltag köteles a saját vagyonából kifizetni a társaság adósságát. 

Ezzel kapcsolatban van egy jó és egy rossz hírünk. A rossz hír az, hogy a NAV mindenképpen meg fogja kísérelni a beltagon a tartozás behajtását, a jó hír pedig az, hogy ezt csak azután teheti, ha a társaságot felszámolták, kényszertörölték és a Társaság, mint főkötelezett, bizonyíthatóan nem tudta – egy részét sem - kifizetni.

Ha kényszertörlésre kerül a sor, a NAV-nak könnyű dolga van, mert ezek után rögtön megkísérelheti a beltagon behajtani a tartozást.

Felszámolás esetén már nem ilyen könnyű a helyzet. Fontos, hogy a Bt.-vel szembeni felszámolási eljárásban a követelés bejelentésre kerüljön. Amennyiben a NAV vagy más hitelező elmulasztja határidőben a felszámolónak bejelenteni hitelezői igényét, akkor a későbbiekben a beltaggal szemben sem fogja tudni érvényesíteni.

Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Hitelezői 1x1

2017-06-08

Mit tehet, ha nem fizet a vevője? Hitelezői 1x1Milyen eszközök állnak a hitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.

Ajánlott már az üzletkötés elején, a szerződés megkötése előtt kellő körültekintéssel megvizsgálni leendő partnerünket. A NAV weboldalán ellenőrizhető az adószám érvényessége, az internetről a társaság előző éveinek beszámolója, cégkivonata is letölthető. A lekért adatokat érdemes eltárolni, hogy később hivatkozhassunk rá, akár egy NAV előtti eljárásban.

A számlák kiegyenlítését folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A már lejárt fizetési esedékességű, de még kiegyenlítetlen számlák vevőit ajánlott emlékeztetni a fizetési határidő lejártára egy udvarias hangvételű fizetési emlékeztetővel. Szerencsés esetben ugyanis előfordulhat, hogy csak nem kapták meg a számlát, vagy elveszett, vagy kimaradt az utalásból. Ilyen esetben az emlékeztetőt követően hozzájuthat követeléséhez.

Bűncselekmények a könyvelésben - leleményes adócsalás

2017-05-26

NAV akcióToplistás adócsalások: cégtemető, körhintacsalás, őrzés-védelem, munkaerő-kölcsönzés, de élre törnek új elkövetési módok is. Hogy mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt megtudhatja cikkünkből.

A költségvetési csalás bűncselekménye évek óta vezeti a NAV bűnügyi listáját (40,3 százalék) ez után jóval lemaradva következik a felszámolásokhoz kapcsolódó csődbűncselekmények száma (9 százalék), majd a magánokirat-hamisítás bűncselekménye (8,3 százalék) – derül ki a NAV bűnügyi nyomozó szerve által kiadott statisztikából. Még mindig kevesen tudják, hogy a valótlan, hamis bevallás beadása magánokirat-hamisítás, ezért tartozik az ilyen jellegű bűncselekmény a NAV bűnügyi osztályához. A bűncselekménnyel „megtakarított” adóforintokkal a cégvezetők gyakran különféle színlelt pénzügyi tevékenységeket végeznek azért, hogy annak eredetét leplezzék. Ezért általában nem csak költségvetési csalás, magánokirat hamisítás, de pénzmosás miatt is felelniük kell. Azt, hogy pontosan milyen bűncselekményeket takarnak a fenti statisztikai adatok és hogy, mennyire voltak, vagy inkább nem voltak leleményes adócsalók a magyarok, azt a cikkünkből megtudhatja.

Egyezségkötés a felszámolás során- lehetőség a cég megmentésére

2017-05-05

egyezség felszámolás soránKevesen tudják, hogy az adós cég és a hitelezők közötti egyezségkötésre a felszámolási eljárásban mindaddig lehetőség van, ameddig a felszámoló be nem nyújtja a bíróságra a zárómérleget, azaz igen sok idő áll rendelkezésre arra, hogy a felszámolás alá került cég megmenthető legyen. Sok esetben ajánljuk ezt a lehetőséget mi is ügyfeleinknek, leggyakrabban akkor, amikor valamilyen a vállalkozásban lévő vagyontárgyat kell megmenteni. Gyakori ugyanis, hogy a cégek úgy futnak bele egy felszámolási eljárásba, hogy azt ők nem is akarták, így például, ha a bíróságtól kapott postai küldeményt későn vették kézhez és a felszámolási eljárás már visszafordíthatatlan.

Előfordulhat olyan eset is, amikor olyan rossz állapotban van a cég könyvelése, hogy jobb megegyezni a hitelezőkkel és megfizetni a felszámolási költségeket, mint kitenni a felszámolás alá került cég tagjait és ügyvezetőit egy esetleges büntetőeljárásnak. Gondoljunk csak bele, milyen következményekkel járhat, ha úgy kezdődik el egy felszámolási eljárás, hogy a házipénztárból igen jelentős kölcsönök lettek folyósítva a tagnak. Ilyen esetben a felszámoló visszaköveteli a tagtól az összeget és büntető feljelentéssel is élhet. Ilyenkor jobb egy egyezségi kérelmet előterjeszteni, amelyben az adós cég megegyezik a hitelezőkkel és megfizeti a felszámolás költségeit is.