A számla áll egy stabilitás megtakarítási értékpapírszámlából és egy stabilitási megtakarítási pénzszámlából. A Stabilitás Megtakarítási Számlán lévő összegből a hitelintézet állampapírt vesz, amellyel a törvényalkotó célja az ország külföldi pénznemben fennálló tartozásának csökkentése. A stabilitás megtakarítási pénzszámla egyenlege után nem nyújthat kamatot a számlavezető.
A Stabilitási Megtakarítási Számla buktatói – amiről nem szólt a törvény
1. Mégsem anonim. A Magyarországon lévő bankok megkövetelik, hogy a magánszemély bankszámlájára érkezzen az adózatlan pénz, ezek után tudják az SMSZ-bankszámlára átvezetéssel jóváírni a befizetendő összeget. A lehető legnagyobb problémája tehát a számlának a láthatóság, vagyis, hogy nem anonim. Hiszen hiába lesz 5 év után adómentes az összeg, az adóhatóság tudja, hogy honnan, milyen offshore cégtől jött a pénz, és ki annak a jogosultja. Természetesen azt még nem tudjuk, hogy ennek egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során mi lesz a következménye, hiszen a legtöbb banknál csak 2014-től nyitható ilyen számla, ezt az évet pedig csak jövőre kezdheti el vizsgálni a NAV.
2. Az összegnek 1 napon belül forintban kell megérkeznie. Valószínűleg ez a törvényi előírás adott okot arra, hogy a pénznek először egy főszámlára kell beérkeznie, hiszen a jogszabály alapján azon a napon kell az összeget rátenni a számlára, amelyik napon az SMSZ-számlát megnyitják. Ez a valóságban szinte lehetetlen, hiszen egy külföldi offshore-számláról indított utalás esetében a legkevésbé sem lehetünk arról meggyőződve, hogy az még aznap beérkezik a Magyarországi bankba.
3. Csak belföldi magánszemély nevére nyitható SMSZ-számla, sem magyarországi cég, sem külföldi személy nem lehet számlatulajdonos. A főszámla tulajdonosának meg kell egyeznie az SMSZ-számla tulajdonosával.
4. Az Európai Unió pedzegeti az SMSZ-számla uniós jogba való ütközését. Sok vád érte az SMSZ-számlát azzal kapcsolatban, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzetközi és az uniós közösségi jogban rögzített pénzmosás elleni szabályokat. Állapontom szerint azonban az SMSZ-számla nyitásának lehetősége nem meríti ki a pénzmosás fogalmát. A magyar jogszabályok alapján pénzmosást az követ el, aki öt évet meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel keletkezett anyagi javakat helyezne el bankszámlán azért, hogy ezt pénzügyi műveletekkel legalizálja. Tehát ahhoz, hogy pénzmosást állapítson meg a bíróság, kell, hogy legyen egy jogerős, 5 éven túli szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény, amelyből származó pénzt kívánják „tisztára mosni”. Az SMSZ-számla használói pedig nem a klasszikus értelemben vett bűnözők, hanem adóelkerülők, más ország – offshore ország – kedvező adózási rendszerét kihasználó állampolgárok.
5. És végül, a bankos ügyintéző nem adótanácsadó. Az SMSZ-számlát nyitó ügyfeleknek tisztában kell lenni azzal, hogy a banknál történő ügyintézés esetén nem fognak adózási tanácsokat kapni, kizárólag az ügyintézés menetéről érdeklődhetnek. A bank célja, hogy a pénzt minél előbb átutalják a számlájára, és megnyithassa az SMSZ számlát. Azonban sokan félreértésbe kerülnek és a külföldön a saját nevükön már adójogilag rég elévült összegeket is ráutalnak az SMSZ számlára, attól tartva, hogy bármilyen adófizetési kötelezettséget - az összeg más úton történő hazahozatala - egyáltalán keletkeztetne.
Az SMS-számla előnyei:
- Az SMSZ-számla pozitívuma az adómentességen túl, hogy a bankok többsége elfogadja fedezetnek egyes hitelkérelmek esetén.
- További pozitívuma, hogy nem végrehajtható. Az adóhatóság számára maga az SMSZ-számla nem látható, tehát nem tudják végrehajtani, inkasszót nem lehet rátenni.
Milyen adófizetési kötelezettségei vannak a számlatulajdonosnak?
A 2013-as adóamnesztia igen jó feltételeket teremt a számlára befizető magánszemélyeknek. A Stabilitás Megtakarítási Számlán lévő összeg után kamatjövedelem keletkezik, amely akkor von maga után adófizetési kötelezettséget, amikor a számlatulajdonos részére a számláról a számlavezető kifizetést teljesít. Tehát csak a kamatjövedelem után kell adózni.
A kamatjövedelem után megállapított adóalapból az adót az SMSZ-számlát vezető hitelintézet állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be az állami adóhatóságnak.
A törvény tavalyi módosítása szerint a 2015.07.01-2016.07.01. között nyitott SMSZ számlák esetén igen kedvező feltételekkel, már 1 év eltelte után csupán 10%-os mértékű adó megfizetése mellett kivehető a pénz. Ha a pénzfelvétel ennél korábban történik, akkor a fizetendő adó mértéke 20 %.
2016.07.01-től a kedvező adózási szabályok megváltoznak, és visszaáll a korábbi törvényi szabályozás:
A számlán lévő összeg 5 év múlva válik adómentessé. Amennyiben a számla tulajdonosa 5 évnél korábban kíván hozzáférni a számlán tárolt pénzhez, a következők szerint adózik:
- a számláról 3 éven belül kifizetett összeg esetén az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka;
- ha a számlatulajdonos legalább 3 évig, de kevesebb mint 4 évig tartotta az összeget a számlán, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka;
- amennyiben legalább 4 évig, de kevesebb mint 5 évig volt a számlán az összeg, az adó alapja a kifizetett összeg 50 százaléka;
- ha a számlatulajdonos 5 évig a számlán hagyta a pénzét, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
Miért hozták létre a Stabilitási Megtakarítási Számlát?
Az egyik lehetséges ok, hogy Magyarország folyamatosan köti meg a különböző országokkal az adóügyi információcseréről szóló paktumokat, illetve az új, kettős adóztatásról szóló egyezményeket. Ide sorolhatók az offshore-országokkal kötött különböző egyezmények, a legfrissebb a 2014-ben kötött megállapodás Jersey szigetével.
Jelenleg az Amerikai Egyesült Államokkal folynak tárgyalások a teljes adóügyi információcseréről. Magyarország továbbá csatlakozik az adóügyi automatikus információcseréről szóló G5 kezdeményezéshez, amelyet az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország indított az adóelkerülés és adócsalás elleni küzdelem támogatása érdekében. 2013-ban csatlakoztunk az OECD adóügyi együttműködést szabályozó egyezményéhez.
A fentieken túl új svájci-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény született, amely szerint 2013. januártól kifejezett megkeresésre a banktitokkal kapcsolatosan Svájc adatokat fog szolgáltatni. Ez olyannyira jól működik, hogy a svájci bankok külön felhívják erre ügyfeleik figyelmét, sőt egyes esetekben felkérik, hogy vigyék el a banktól a számlájukat. A svájci bankok az egyezmény aláírása óta nyilatkoztatják ügyfeleiket, hogy tudomással bírnak a fenti egyezményről, így a bankszámlájukról és az azon lévő összegekről Magyarország részére bármilyen információ kiadható.
Valószínűleg tehát a külföldi változások sarkallták arra a magyar Országgyűlést, hogy olyan jogszabályt alkosson, amely lehetővé teszi azt, hogy az, aki az egyezmények hatására haza szeretné hozni a pénzét, megtehesse adómentesen úgy, hogy a megtakarításokból vásárolt állampapírok révén a magyar állam is finanszírozási forráshoz jut.
Kinek jó, és kinek nem a Stabilitási Megtakarítási Számla?
Annak nyújthat az adóamnesztia teljes biztonságot a jövedelem legalizálásában, aki külföldi bankszámlán tartott forrásait – magánszámlán vagy offshore-számlán lévő pénzét – kívánja ilyen formában hazahozni, vagy aki Magyarországon készpénzben tartja az adózatlan forintjait.
A külföldi bankszámlán tartott pénz esetén a Stabilitási Megtakarítási Számlára történő utalással, 5 év múltán adómentesen lehet hozzájutni az elhelyezett összeghez, amelyet Magyarországon legálisan fel lehet használni beruházáshoz, ingatlanvásárláshoz, az adóhatóság nem firtathatja az eredetét, noha – mint korábban jeleztük – láthatja, honnan érkezett az összeg.
Ugyanígy, aki eddig otthon vagy széfben, készpénzben tartotta az adózatlan pénzét, most 5 év után törvényes forrásból származó jövedelemhez juthat. A bankszámla adatait a hitelintézet ugyan lejelenti az adóhatóság felé, azonban ezt a számlatulajdonos neve nélkül, anonim módon kell tennie.
A 2013-as adóamnesztia azoknak jelenthet kockázatot, akik magyarországi bankszámlán tartanak adózatlan pénzeket, és ezeket szeretnék SMSZ-számlára utalással legalizálni. Mivel az adóhatóság egy esetleges vagyonosodási vizsgálat során mindig azt nézi, hogy az adott időpillanatban, amikor a bankszámlára tették a pénzt, ehhez milyen forrásból jutottak, ezért az a tény, hogy a már a bankszámlára rátett összeget valaki továbbutalja a megtakarítási számlára, nem jelent megoldást a korábban eltitkolt jövedelmek legalizálásában.
http://adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Adoamnesztia_megsem_anonim_a_stabil...