Ellenőrzi a NAV? Rettegés helyett éljen inkább a jogaival!

NAV ellenőrzésAz adóhatósági ellenőrzés sokunkat érinthet, függetlenül attól, hogy vállalkozunk, vagy sem, van-e bevallási kötelezettség alá eső jövedelmünk, vagy nincs. Az adóellenőrzést akár egy ingatlan, vagy egy nagyobb értékű gépjármű vásárlása is kiválthatja. De okozhatja egy megromlott üzleti, baráti, vagy házastársi kapcsolat okán tett feljelentés is. 

Az ellenőrzési eljárás során az adóhatóságnak is vannak kötelezettségei, amelyeket be kell tartania, adózónak pedig jogai, amelyeket az eljárás során érvényesíthet! A legfontosabbak közül ismertetünk most néhányat.


Iratpótlás és nyilatkozattétel

Az ellenőrzés megindításáról tájékoztató levélben az adóhatóság egyúttal bekéri az ellenőrzéshez szükséges bizonylatokat, nyilvántartásokat. Az ellenőrzés alá vont időszak sokszor több évet érint. Az akár 5 évnyi iratanyag összegyűjtése, előkeresése nem kis feladat.

Jó, ha az adózó tisztában van vele, hogy az iratok átadására vonatkozóan lehetősége van további határidőt kérni.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 95. § (4) bekezdése alapján, amennyiben adózó iratai rendezetlenek, az adóhatóság megfelelő határidő tűzésével engedélyezheti, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa.

Az iratok pótlására érdemes ilyenkor egy 30-45 napos határidőt kérni. Ezt általában az adóhatóság engedélyezi is, tekintettel arra, hogy a több évnyi iratanyag összeállításánál ez nem is olyan hosszú idő.

Az iratok begyűjtése mellett az adóhatóság az ellenőrzés alatt különböző nyilatkozatokat kérhet, az adózót beidézi hivatali helyiségébe személyes nyilatkozattételre.

A nyilatkozattételre vonatkozó idézések olyan jogszabályi hivatkozásokat tartalmaznak, amelyek a megjelenést elmulasztó adózóra nézve különböző szankciókat helyeznek kilátásba. A magas összegű bírságok sokszor megijesztik az adózókat, akik félelmükben felkészületlenül jelennek meg az adóhatóság előtt, ahol egy segítőkész revizor bíztatására már homályos emlékeik alapján nyilatkozatot tesznek. Ezek a nyilatkozatok később nem igen módosíthatóak. Az eljárás során az egymással ellentmondó nyilatkozatokat nem fogják elfogadni. Így egy 5 év távlatából hibásan nyilatkozott dátum miatt is állapíthat meg később a revízió adóhiányt és vethet ki bírságot.

Ezért jó, ha adózó tudja, hogy amennyiben ügyfélként idézik nyilatkozattételre, akkor nem köteles nyilatkozatot tenni. Illetve, ha kéri nyilatkozatát általában írásban is megteheti.

Ket. 51. §

(1) Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja.

Fontos azonban, hogy a nyilatkozat megtagadására az adózónak csak akkor van lehetősége, ha az adóhatóság ügyfélként idézte. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy amennyiben adózó egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, akkor az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján tesz megállapítást. Így a nyilatkozattétel általában adózó érdeke is. Ám nem mindegy, hogy azt hogyan, milyen körülmények között teszi. Az egész eljárás kimenetelére meghatározó lehet egy elsietett, elhibázott nyilatkozat.

A tényállás tisztázása

Az adóhatóság a vonatkozó jogszabályok alapján köteles a tényállás teljes körű feltárására, és azon körülmények, tények bizonyítására, amelyek megalapozzák a megállapításait, az alkalmazott szankciókat és eljárásokat.

Az adóhatóság a tényállás tisztázása során az adózó javára szolgáló tényeket is köteles feltárni.

Ha a bizonyítás során adózó más adózót is érintő kölcsönre vagy egyéb ügyletre hivatkozik, az adóhatóság az érintett más adózónál a kapcsolódó vizsgálatot haladéktalanul köteles elrendelni.  Az adóhatóságnak a kapcsolódó vizsgálat elrendelésére vonatkozóan nincs mérlegelési lehetősége. A vizsgálatot, amennyiben azt az Art. 108. § (9) bekezdése nem zárja ki, le kell folytatnia.

Az adóhatóság gyakran mégis megfeledkezik a kapcsolódó vizsgálat elrendeléséről. A revizorok ugyanis az elévülési idő szorításában annyira sietnek a határozathozatallal, hogy a szükséges bizonyítási eljárásokat nem folytatják le. Ez súlyos eljárási hiba. Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint a tényállás tisztázása érdekében adóhatóság nem mellőzheti a kapcsolódó vizsgálat elrendelését, csak abban az esetben, ha adózók bevallása, vagy korábbi ellenőrzés eredménye adózók nyilatkozatát alátámasztja, illetve ha a törvény egyéb rendelkezése a kapcsolódó vizsgálat elrendelését kifejezetten kizárja.

Értesítés becslésről

Adóhatóságnak a becslési eljárás alkalmazása esetén szigorú tájékoztatási kötelezettsége van. A becslést a vizsgálat ellenőrzési szakaszában kell közölni és tájékoztatni adózót a becslés szabályairól. Adóhatóságnak kell felhívni adózó figyelmét arra, hogy a becslési eljárás alkalmazásával a bizonyítási teher megfordul és a bizonyítási teher az adózón van. Éppen ezért a becslés alkalmazásáról nem elegendő a jegyzőkönyvben értesíteni az adózót. Az értesítést még a jegyzőkönyv kiállítását megelőzően úgy kell megtenni, hogy adózónak lehetősége legyen a bizonyításra.

A becslésről szóló tájékoztatás elmaradása adózó jogát csorbítja, és emiatt olyan nagymértékű eljárási hibát jelent, amely önmagában megkérdőjelezi az eljárás jogszerűségét. Ennek ellenére gyakrabban előfordul, mintsem hinnénk, hogy a revizor megfeledkezik az értesítésről.

Méltányosság gyakorlása

Az adózás rendjéről szóló törvény alapelvként írja elő, hogy, az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékelni, illetve fizetési könnyítést engedélyezni.

A méltányosság elve általános érvényű, amelyet az adóhatóság valamennyi eljárása során, azoknak minden szakaszában köteles alkalmazni, ha a törvény lehetővé teszi és a jogszabályi feltételei fennállnak.

Ha az adóhatóság az ellenőrzési eljárás következményeként szankciót alkalmaz, akkor annak megállapítását köteles megindokolni. Az indoklásban arra is ki kell térnie, hogy milyen körülmények miatt élt, vagy nem élt a méltányosság lehetőségével. 

Ha az adóhatóság már az első fokú határozatban köteles a bírság mértékének meghatározásakor figyelembe venni az eljárás során feltárt azon körülményeket is, amelyek a bírság mérséklését indokolják.  Mérséklésre adhat okot, ha az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Mind az adóbírság, mind a mulasztási bírság kiszabásánál az eset összes körülményét mérlegelve kell meghatározni a bírság mértékét vagy dönteni a bírságkiszabás mellőzéséről. Figyelembe kell venni az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

Sajnálatos módon nagymértékben ellenkezik ezzel az adóhatóság jelenlegi gyakorlata, miszerint az esetek többségében tekintet nélkül az adóhiány csekély mértékére, a keletkezésének körülményeire, vagy éppen adózó múltjára, a maximális 200 százalékos bírságot szabják ki.

Eltérő megítélés tilalma

Fontos, hogy az Art. alapelvei közé az idén bekerült egy új bekezdés, amely megtiltja az adóhatóságnak, hogy ugyanazon jogügyletet adózónként másként ítélje meg. Az alapelv a következőképpen hangzik:

1. §

„(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.”

Az új passzus általános felháborodást keltett, mivel olyan helyzetet teremt, amelyben egy korábbi téves megállapítás alapján sújthatják jogkövetkezmények a jóhiszemű adózót még akkor is, ha ő maga a jogügylettel kapcsolatban minden tekintetben megfelelően járt el.

Másrészről viszont a törvényváltozás az adóhatóságot is kötelezi. Ha az adóhatósági ellenőrzés egyes szállítói számlák esetén a gazdasági esemény valódiságát kétségbe vonja és ezért nem fogadja el azok költségként való elszámolását és az áfa levonásba helyezését, akkor az adózó felkeresheti a számlák kibocsátóit, hogy előzőleg volt-e náluk adóellenőrzés ugyanazon időszak vonatkozásában. Ha az adóhatóság a beszállítót már ellenőrizte és ugyanazon számlákat nála nem kifogásolta, bevételként elfogadta, a fizetendő áfát a jegyzőkönyvben, határozatban nem módosította, akkor az ott elfogadott számlát a vevőnél sem minősítheti másképp.

Adóhatósági ellenőrzésnél fontos tisztában lenni a jogainkkal, lehetőségeinkkel. Nem árt tudni, hogy az adóhatóságnak milyen bizonyítási, tájékoztatási és egyéb kötelezettségei vannak. A vonatkozó jogszabályok ismerete sok kellemetlenségtől és esetleges megállapításoktól mentheti meg az adózót. A nem megfelelő eljárásra, tájékoztatásra időben reagálni kell. Aki nem rendelkezik megfelelő ismeretekkel annak ajánlott már a megbízólevél kézhez vételekor adójogi eljárásokban jártas jogi képviselő segítségét igénybe venni.

Ezen a weboldalon lévő cikkek és információk a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda szellemi termékei. A weboldal tartalmának másolása változatlan, vagy nagymértékben azonos tartalmú szöveges vagy bármilyen egyéb (nyomtatott anyag, előadás) felhasználása, hozzájárulásunk nélkül tilos és díjköteles. Amennyiben weboldalunk bármely tartalmát harmadik személyek honlapján azonos vagy hasonló formában megtaláljuk, másolt oldalanként - másolt oldalnak minősül az adott oldalról legalább egy bekezdésnyi szöveg átvétele – 1000 Euró kötbért számlázunk a jogtalan felhasználónak havonta. A másolással a harmadik személy kifejezetten elfogadja ezen kötbér megállapodást.

A honlapon elérhető tartalom nem minősül konkrét jogi tanácsadásnak, ajánlattételnek vagy erre történő felhívásnak, célja csupán a tájékoztatás, és hogy értesüljenek olvasóink a Dr. Szeiler Ügyvédi Irodáról és annak szakterületéről.